Ünnepelünk -- Szeptember 14.

Végre egy ünnep is sorra kerül, még pedig egy nemzeti: Függetlenség napja. Igazábol csak pénteken lesz, de az ünnepelést már régóta megkezdték. Ez föleg az irodai munkára vonatkozik, amikböl ma is eleget találtam. Inkább a fötéren, a Zócalon, élik ki a nemzeti szeretetüket, csak ne kelljen dolgozni. (Nem rossz hozzáálás ha az embernek van már "munkája".)

Ekkora patriotizmust még az USA-ban sem láttam. Mindenütt árulják a mexikói zászlókat, amik már amúgy is mindenütt ki vannak rakva. Most az egész országot piros, fehér, zöldre festik. Reggelente trombitálnak, délelött marsíroznak, esténként meg bombákat dobálnak, amit tüzijátéknak neveznek. Holnap még jobban nekivágnak, hogy utánna éjfélre mindenki tök részegen köszönthesse az ország születésnapját.

Jómagamnak más okom lessz ünnepelni: holnap dolgozom elöször a Cambridge Academy nyelviskolában. Persze csak egy órát kaptam, egy másik tanár csoportját tanítom, aki éppen akkor mexikó függetlenségére akar koccintani, vagy egy hosszú hétvégét kivenni. Ez munkának nem sok, de mindenesetre benne van a lábam a suliban.

A Hostál-ban is csapunk egy külön kis ünneplëst. Összedobtunk fejenként ötven peso-t amiböl veszünk rengeteg kaját, sört, na meg a híres Mescal-t, amiröl ez a környék híres. Anyi pénzért nevetségesen olcsó. Naponta ötven peso a szobám, és kb annyit fogyasztok egy nap amúgy is. Persze van piac, ahol minden extrtém olcsó. A zöldség, gyömölcstöl a füszerig, hús, hal, és tengeri herkenytü, rizs, kukorica... mindenböl rengeteg van. De ugyanúgy nadrág, cipö, függöágy, gyékényredöny, szerszámok, kemény sesz, CD-k, írószerek, orvosságok (kémiai valamint természetes), fürdöszobaberendezés... olyan dolog nincs amit a piacon nem lehetne megvenni. ës minden a legolcsóbb, föleg a kaja.

Viszont lehet hogy lassan én is vegetáriánus leszek.
Multkor föztem egy lecsót (Mexikói paprikával). A paprika nem volt rossz (csak csípös), viszont raktam bele füstölt chorizot, amitöl töbnek felfordult a gyomra. Az enyém szépen bírta... Következö nap valaki csirkelevest fözött, hasonló hatással. A hányás csak egy éjszakáig tartott, de alig tudtam a zajtól aludni. Nekem semmi bajom nem volt.

Ezek után úgy gondoltám kell valami jó is, és föztem egy nagy zöldséglevest rengeteg gyömbérrel, egy óriási fej fokhagymával, két nagy hagymával, és tíz szupercsípös chilli-vel. Ennyi eröt csakis frissen facsart limettekkel lehetet kibírni, ami a kaját még egésségesebbé tette. Mi volt az eredménye? Mindenkinek nagyon ízlett, de legalább hárman betegek lettek. Azt már nem hiszem hogy a levesemtöl, de valami azért járkál. Eggyik srác extrém paranoiás lett minden kajától, es most csakis vákuumcsomagolású cikkeket fogyaszt, tízszeres áron.

Mától ismét hosszú hétvége következik. Egyellöre gondolom, remélem az utolsó, de itt úgyse lehet ilyesmit kiszámítani. Még nem tudom hogy hogy fogom kihasználni. Kiabál az útlevelem hogy még mindig kell egy pecsét az amcsiknak, hogy elhagytam az "országukat", valamint Guatemala legszebb és legolcsóbb helye egy napi buszozás innen. Még beleférhet...